A magas vérnyomásról érthetően

A magasvérnyomás-betegség, más néven hipertónia a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség – itthon a felnőtt lakosság csaknem 40 százalékát érinti. De mikor beszélünk magas vérnyomásról?

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a verőerek falát túl nagy, 140/90 Hgmm feletti nyomás éri, szemben az optimális 120/80 Hgmm-es értékkel. A vérnyomásértékeknél az első szám, az úgynevezett szisztolés érték, ami a szív összehúzódásakor mért vérnyomást, a második szám, az úgynevezett diasztolés érték, ami szív elernyedésekor (a szívverések szünetében) mért vérnyomást jelöli.

Ha a magas vérnyomás tartósan fennáll, akkor beszélünk magasvérnyomás-betegségről.

Ennek lehetséges szövődményei között találjuk a szélütést (agyvérzés vagy agyi érelzáródás vagy stroke/sztrók), a szívrohamot (szívinfarktus), illetve az alvás közbeni légzéskimaradást, ami horkolás formájában jelentkezhet (alvási apnoe). Fontos tudni, hogy a vérnyomás emelkedése akár panaszmentesen is okozhat szervkárosodást, például a vesékben és szemben.

  • A helyes életmódbeli és egészségi szokások kialakítása magas vérnyomás esetén kiemelten fontos.
  • Huzamosabb ideig fennálló emelkedett vérnyomásnál az egészséges életmód (a rutinszerű testmozgás és a tudatos táplálkozás) mellett javasolt az állandó orvosi kapcsolattartás, a rendszeres vérnyomásmérés és a gyógyszeres kezelés.
  • A mindennapok rohanásában néha éppen az igazán fontos dolgokra a legnehezebb időt szakítani.
  • Emiatt egyre gyakrabban kimarad a napi gyógyszeradagod, egyre pontatlanabb lesz a vérnyomásnaplód, és a vérnyomásmérés is egyre rendszertelenebbé válik.
  • A tudatos életmódváltás nem sétagalopp, de nem is lehetetlen feladat. Csak egy kis ösztönzés szükséges hozzá!

Ebben vagyok segítségedre én, HABITA®.